Orv Hetil. 2025 Feb 16;166(7):263-271. doi: 10.1556/650.2025.33233. Print 2025 Feb 16.
ABSTRACT
Bevezetés: A humán papillomavírus kimutatásán alapuló hatékonyabb méhnyakszűrés hazai bevezetésének tervezésekor a szakorvoshoz nem vagy ritkán eljutó nők közvetlen megszólítása, elérése is fontos. A védőnők képzése közel egy évtizede kiegészült a népegészségügyi célú méhnyakszűrés kompetenciájával. Célkitűzés: Egy korábbi hazai reprezentatív humán papillomavírus prevalencia felmérés adatai alapján elemeztük a védőnők által elért populáció jellemzőit és az általuk levett minták (n = 905) eredményeit, összehasonlítva a szakorvosok által szűrt populációval és eredményekkel (n = 3826). Módszer: Anonim kérdőíves felmérést és méhnyaki mintavételt végeztünk megyénként véletlenszerűen kiválasztott, összesen 169 szülész-nőgyógyász szakorvos és 40 védőnő segítségével ThinPrep edényzetbe Rovers Cervex-Brush Combi eszközzel. A laboratóriumi feldolgozás Neumann Confidence és Roche Linear Array klinikailag validált genotipizáló tesztekkel történt. Eredmények: A védőnői szűrésen részt vettek körében a páciensek átlagéletkora, az érettségivel nem rendelkezők és azok aránya, akiknél 3 évnél régebben vagy soha nem történt kenetcitológiai méhnyakszűrés, szignifikánsan magasabb volt, mint a szakorvosi szűrésen részt vevők körében. Az 55 év feletti korcsoportokban a védőnők mintája lényegesen közelebb állt a célcsoport populációs részarányához, mint a szakorvosoknál megjelenteké. Az eredménytelen minták aránya nem tért el szignifikánsan attól függően, hogy védőnő vagy szakorvos vette a mintát. A szakorvosok pácienseinél a pozitivitási arány szignifikánsan nagyobb volt, bár nagyobb arányban kaptak korábban humán papillomavírus elleni védőoltást. Megbeszélés: A községi mintákban az életkori hatás statisztikai kiküszöbölése után is látott alacsonyabb vírusprevalenciának mediátora lehetett a mintavételt végző szakember is, hiszen kóros előzményekkel rendelkező páciens nagyobb eséllyel fordulhat szakorvoshoz, mintsem hogy megvárja a védőnői megkeresést. Következtetés: Az iskolai oltási program elindulását, valamint a méhnyakrák előfordulásának korosztályi eloszlását figyelembe véve a szűrés szerepe sikeres oltási program mellett is legalább 20–30 évig jelentős marad. Az 50 év feletti, községben élő, alacsonyabb iskolázottságú célcsoport bevonása védőnőkön keresztül hatékonyabbnak bizonyult, mint szakorvosi rendelésen. Az erre képzett védőnők bizonyítottan eredményes mintavétellel, a nők egyéni felkeresésével, a szűréssel kapcsolatos kétségeik megválaszolásával egyedülálló szerepet játszhatnak a prevenciós célok megvalósulásában. Orv Hetil. 2025; 166(7): 263–271.
PMID:39955680 | DOI:10.1556/650.2025.33233
