Tag: pubmed

STAR Protoc. 2024 May 11;5(2):103063. doi: 10.1016/j.xpro.2024.103063. Online ahead of print.

ABSTRACT

Studying neuronal morphology requires imaging and accurate extraction of tree-like shapes from noisy microscopy data. Here, we present a protocol for automatic reconstruction of branched structures from microscopy images using Neuronalyzer software. We describe the steps for loading neuron images, denoising, segmentation, and tracing. We then detail feature extraction (e.g., branch curvature and junction angles), data analysis, and plotting. The software allows batch processing and statistical comparisons across datasets. Neuronalyzer is scale-free and handles noise and variation across images. For complete details on the use and execution of this protocol, please refer to Yuval et al.¹.

PMID:38735040 | DOI:10.1016/j.xpro.2024.103063

Anat Histol Embryol. 2024 May;53(3):e13053. doi: 10.1111/ahe.13053.

ABSTRACT

This study aimed to determine the morphometric measurements anatomically and CT images of skulls of healthy male and female rabbits during postnatal development, to analyse the data statistically and to demonstrate the structural changes in bone. A total of 40 rabbits (20 females and 20 males) were divided into four groups including prepubertal period (group I (0-1 month)), period between adolescence and adulthood (group II (3-5 month)) and later (young adult period as group III (1-3 years) and old adult period as group IV (3-5 years)), with five animals in each group. After the morphometric measurements, the surface area and volume values of the skull were calculated. The skulls were reconstructed using a 3D Slicer (5.0.2), which is used for 3D modelling. The cranial bones in each group were then crushed using a grinder so that the powdered samples were obtained for XRF (X-ray fluorescence technique). The p-value was statistically highly significant between group and gender (p < 0.001). In morphometric measurements, males were generally higher than females. Only PL, GBOC and GNB measurements were higher in females. The p-value between groups (in all measurements), between genders (in TL, GLN, FL, VL, OZB and GBN parameters) and between groups and genders (in TL, DL and VL parameters) was statistically highly significant (p < 0.001). The p-value between the groups, p-value between sexes and p-value between group and sex in Si, P, K, Ca, Ni, Zn, Sr, Sr and Ca/P elements were statistically significant (p < 0.001). Consequently, metric, volume and surface area measurements were taken through 3D modelling of skull bone in prepubertal period (group I), period between adolescence and adulthood (group II) and later (young adult period as group III and old adult period as group IV) of rabbits and the change in the mineral structure during postnatal development and effect of sex on this change were investigated. This might be the first study to assess both metric and mineral changes at four age intervals taken during the life span of rabbits.

PMID:38735036 | DOI:10.1111/ahe.13053

Orv Hetil. 2024 May 12;165(19):747-753. doi: 10.1556/650.2024.33022. Print 2024 May 12.

ABSTRACT

Bevezetés: A rhinosinusitis az orr- és orrmelléküregek nyálkahártyájának váladékképződéssel és ödémás duzzanattal járó gyulladása. Az akut bakteriális rhinosinusitis főként szövődményes eseteiben gyakran szükséges fekvőbeteg-intézménybe való felvétel. Célkitűzés: A Szegedi Tudományegyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának fekvőbetegosztályára 2016 és 2022 között akut rhinosinusitis miatt felvett gyermekek anyagának retrospektív elemzése, illetve annak megállapítása, hogy a COVID–19-járvány befolyással volt-e a felvételt igénylő esetek arányára. Módszer: Demográfiai és klinikai adatok gyűjtése, az eredmények összehasonlítása hazai és nemzetközi irodalmi adatokkal. Eredmények: 497 gyermekből 471 beteg kezelése kizárólag ambulánsan történt. 26 gyermek, 17 fiú és 9 lány került felvételre (1 fő 2 alkalommal). Az átlagéletkor 7,65 év volt. A felvételek 52%-a a három téli hónapban, az összes felvétel 89%-a a novembertől áprilisig terjedő időszakban történt. 19 esetben akut ethmoiditis, 5 esetben akut sinusitis maxillaris, 2 esetben akut pansinusitis, 1 alkalommal akut sphenoiditis volt a felvételi diagnózis. A felvétel oka 19 gyermeknél a következményes szemhéjödéma, 7 esetben az alkalmazott terápia melletti progresszió volt, 1 betegnél intracranialis szövődmény igazolódott. Az átlagos hospitalizáció 4,2 nap volt. 16 esetben amoxicillin-klavulánsav, 11 esetben cefuroxim parenteralis adása történt. 9 esetben (8 orbitalis, 1 intracranialis szövődmény) elkerülhetetlen volt a műtét. Minden betegnél funkcionális endoszkópos beavatkozás történt. 2 alkalommal, orbitatályog miatt, külső megnyitásra is szükség volt, az intracranialis szövődménynél idegsebészeti műtét is történt. Megbeszélés: A vizsgált paraméterek korrelálnak az irodalmi adatokkal, a COVID–19-járványnak tulajdonítható esetszámváltozást nem tapasztaltunk. Következtetés: Az akut rhinosinusitis konzervatív terápiával általában gyógyítható, de előfordulhatnak súlyos, életet veszélyeztető szövődmények. Bár a kórházi felvételt igénylő esetek száma csökkent, a szövődmények aránya nem változott, ezért nagyon fontos azok gyors felismerése és hatékony kezelés. Orv Hetil. 2024; 165(19): 747–753.

PMID:38735033 | DOI:10.1556/650.2024.33022

Orv Hetil. 2024 May 12;165(19):734-741. doi: 10.1556/650.2024.33039. Print 2024 May 12.

ABSTRACT

Bevezetés: A vesetranszplantációt követő magas vérnyomás a krónikus allograftkárosodás fontos kockázati tényezője. Célkitűzés: A jelen vizsgálat célja a transzplantáció utáni hypertonia gyakoriságának és lehetséges kockázati tényezői szerepének meghatározása volt. Módszerek: Retrospektív kohorszvizsgálatot végeztünk a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikáján 2007. január 1. és 2022. augusztus 19. között vesetranszplantáción átesett betegek körében, akik rendszeresen részt vettek otthoni vérnyomásmérésen. A recipiens demográfiai és laboratóriumi adatait, továbbá a donor jellemzőit a transzplantációt követő 6. és 12. hónapban elemeztük. A magas vérnyomás diagnózisát az Európai Hypertonia Társaság (ESH) iránymutatásai szerint határoztuk meg. Logisztikus regressziót alkalmaztunk a nem korrigált és a korrigált esélyhányados becslésére a transzplantáció utáni magas vérnyomás lehetséges kockázati tényezőinek felmérésére. Eredmények: A vizsgálatba 280 beteget vontunk be. A transzplantáció utáni magas vérnyomás prevalenciája a veseátültetést követően 6, illetve 12 hónappal 49,3%, illetve 53,5% volt. A többváltozós analízist elvégezve a vesetranszplantáció után 6 hónappal a hypertonia prediktív tényezői a férfinem (OR: 1,717, 95% CI: 1,007–2,927; p = 0,047) és a donor-hypertonia (OR: 2,038, 95% CI: 1,038–4,004; p = 0,039) voltak. A szérumhúgysavszint (OR: 1,004, 95% CI: 1,000–1,007; p = 0,033) és a férfinem (OR: 2,048, 95% CI: 1,161–3,614; p = 0,013) független kockázati tényező volt a vesetranszplantáció után 12 hónappal. Megbeszélés: A vesetranszplantáció után a hypertonia előfordulási gyakorisága 49,3% volt. Vizsgálatunk arra utal, hogy a férfinem, a hypertoniás donor és a szérumhúgysavszint a vesetranszplantáció utáni hypertonia lehetséges prediktorai. Következtetés: Az időben fel nem ismert és nem kezelt poszttranszplantációs hypertonia az allograft funkcionális romlásához vezet, s ezzel csökkenti a graft túlélését. Orv Hetil. 2024; 165(19): 734–741.

PMID:38735032 | DOI:10.1556/650.2024.33039

Orv Hetil. 2024 May 12;165(19):742-746. doi: 10.1556/650.2024.33056. Print 2024 May 12.

ABSTRACT

Bevezetés: A felnőtt-, illetve a gyermekkori appendicitis kezelése kapcsán számos irodalmi adat áll rendelkezésre mind a nyitott, mind a laparoszkópos appendectomia előnyeiről és hátrányairól. Célkitűzés: Egy országos centrumban kívántuk vizsgálni a gyermekkorban végzett laparoszkópos és nyitott appendectomiák eredményeit. Módszer: Retrospektív, megfigyelésen alapuló kohorszvizsgálatot végeztünk a 2011 és 2020 között nyitott vagy laparoszkópos appendectomián átesett 0–18 éves gyermekek körében. A társbetegséggel bíró betegeket kizártuk a vizsgálatból. A betegeket nyitott (idesoroltuk a konvertált műtéteket is) és laparoszkópos appendectomia szerint csoportosítottuk, illetve a szövettani eredményeik alapján „nem komplikált” (negatív, simplex, catarrhalis, phlegmonosus, gangraenás) és „komplikált” (perforált) appendicitis-alcsoportokat állítottunk fel. A posztoperatív szövődményeket (sebgyógyulási zavar, ileus, intraabdominalis abscessus) és a kórházi ápolási időt vizsgáltuk. A statisztikai analízisekhez Fisher -féle egzakt, khi2- (chi2 test for trend) és Mann–Whitney-féle U-tesztet használtunk. Eredmények: A vizsgálatba 1444 beteget vontunk be (nyitott: 842, laparoszkópos: 602), a mediánéletkor 10,93 (SD 3,49) év volt. Szövődményeket számottevően inkább nyitott műtétek után (83/842, 9,86%), kevésbé a laparoszkópos megoldás után (45/602, 7,48%) észleltünk (p = 0,1163). A kórházi tartózkodás mediánértéke nyitott műtétek után 3 (2,4) nap, laparoszkópia esetén 4 (3,5) nap volt (p<0,0001). A nem komplikált eseteknél a medián ápolási idő laparoszkópia után rövidebb: 3 (2,3) nap, míg nyitott műtétet követően hosszabb: 3 (3,5) nap volt (p<0,0001). Komplikált esetek mellett a kórházi tartózkodás mediánideje laparoszkópia után 8 (6, 10), nyitott műtét után 8 (7, 10) napnak adódott (p = 0,0202). Megbeszélés: A laparoszkópia eleinte a nőgyógyászatban, majd a sebészetben és csak ezek után a gyermeksebészetben is a napi rutin része lett. Következtetés: Mind a nyitott, mind a laparoszkópos appendectomia biztonságos beavatkozás gyermekkorban. A két módszer között nem észleltünk különbséget a szövődmények tekintetében, de laparoszkópos beavatkozás után szignifikánsan rövidebbnek találtuk a kórházi ápolási időt. A gyermekkori nem komplikált (korai stádiumban felismert) appendicitisek műtéti kezelésében a rövidebb kórházi tartózkodás miatt a laparoszkópos appendectomia a választandó módszer. Orv Hetil. 2024; 165(19): 742–746.

PMID:38735030 | DOI:10.1556/650.2024.33056

Surg Radiol Anat. 2024 May 12. doi: 10.1007/s00276-024-03345-6. Online ahead of print.

ABSTRACT

BACKGROUND: No studies have been conducted to define the lengths of the upper airway’s different segments in normal healthy adults.

AIMS/OBJECTIVES: This study aimed to determine the length of the subglottis and extrathoracic trachea and the factors affecting it.

MATERIAL AND METHODS: This was an observational retrospective review study. Included 102 adult patients who underwent CT scan during the quiet inspiration phase of the upper airway.

RESULTS: The results revealed significant positive linear relationships between height and both anterior and posterior subglottic measurements (p < 0.001). Additionally, a statistically significant, moderately strong negative correlation between age and extrathoracic tracheal measurements (p > 0.001) was observed. Men exhibited longer anterior (p < 0.001) and posterior (p > 0.001) subglottic measurements. In both sexes, the average length of the anterior subglottis was 14.16 (standard deviation [SD]: 2.72) mm, posterior subglottis was 14.51 (SD: 2.85) mm and extrathoracic trachea was 66.37 (SD: 13.71) mm.

CONCLUSION AND SIGNIFICANCE: We concluded that a normal healthy adult’s anterior subglottis length is 6.3-19.3 mm (mean: 14.16 [SD: 2.72] mm), posterior subglottis length is 6.1-20.0 mm (mean: 14.51 [SD: 2.85] mm) and extrathoracic trachea length is 25.2-98.5 mm (mean: 66.37 [SD: 13.71] mm). Age, height and sex affected the upper airway length.

PMID:38735016 | DOI:10.1007/s00276-024-03345-6

Discov Oncol. 2024 May 12;15(1):159. doi: 10.1007/s12672-024-01019-8.

ABSTRACT

BACKGROUND AND AIMS: Chemotherapy resistance in colorectal cancer have been faced with significant challenges in recent years. Particular interest is directed to tumor microenvironment function. Recent work has, identified a small molecule named Divertin that prevents myosin light chain kinase 1(MLCK1) recruitment to the perijunctional actomyosin ring(PAMR), restores barrier function after tumor necrosis factor(TNF)-induced barrier loss and prevents disease progression in experimental inflammatory bowel disease. Studies have shown that MLCK is a potential target for affecting intestinal barrier function, as well as for tumor therapy. However, the relative contributions of MLCK expression and chemotherapy resistance in colorectal cancers have not been defined.

METHODS: Statistical analysis of MYLK gene expression differences in colorectal cancer patients and normal population and prognosis results from The Cancer Genome Atlas(TCGA) data. Cell activity was detected by Cell counting Kit-8. Cell proliferation was detected by monoclonal plate. The apoptosis was detected by flow cytometry and western blot. Determine the role of MLCK1 in inducing 5-Fluorouracil(5-Fu) resistance in colorectal cancer cells was detected by overexpression of MLCK1 and knock-down expression of MLCK1.

RESULTS: MLCK1 is expressed at different levels in different colorectal cancer cells, high MLCK1 expressing cell lines are less sensitive to 5-Fu, and low MLCK1 expressing cell lines are more sensitive to 5-Fu. MLCK1 high expression enhances resistance to 5-Fu in colorectal cancer cells and the sensitivity to 5-Fu was increased after knocking down the expression of MLCK1, that might be closely correlated to TNFR2/NF-κB pathway.

CONCLUSIONS: MLCK1 high expression can enhance resistance to 5-Fu in colorectal cancer cells and the sensitivity to 5-Fu was increased after knocking down the expression of MLCK1, that might be closely correlated to TNFR2/NF-κB pathway, which will provide a new method for the treatment of colorectal cancer patients who are resistant to 5-Fu chemotherapy.

PMID:38735014 | DOI:10.1007/s12672-024-01019-8

Arch Gynecol Obstet. 2024 May 12. doi: 10.1007/s00404-024-07547-6. Online ahead of print.

ABSTRACT

PURPOSE: This study aimed to determine the association of first-trimester maternal serum biomarkers with preterm birth (PTB), fetal growth restriction (FGR) and hypertensive disorders of pregnancy (HDP) in twin pregnancies.

METHODS: This is a retrospective cohort study of twin pregnancies followed at Maternidade Dr. Alfredo da Costa, Lisbon, Portugal, between January 2010 and December 2022. We included women who completed first-trimester screening in our unit and had ongoing pregnancies with two live fetuses, and delivered after 24 weeks. Maternal characteristics, pregnancy-associated plasma protein-A (PAPP-A) and β-human chorionic gonadotropin (β-hCG) levels were analyzed for different outcomes: small for gestational age (SGA), gestational hypertension (GH), early and late-onset pre-eclampsia (PE), as well as the composite outcome of PTB associated with FGR and/or HDP. Univariable, multivariable logistic regression analyses and receiver-operating characteristic curve were used.

RESULTS: 466 twin pregnancies met the inclusion criteria. Overall, 185 (39.7%) pregnancies were affected by SGA < 5th percentile and/or HDP. PAPP-A demonstrated a linear association with gestational age at birth and mean birth weight. PAPP-A proved to be an independent risk factor for SGA and PTB (< 34 and < 36 weeks) related to FGR and/or HDP. None of the women with PAPP-A MoM > 90th percentile developed early-onset PE or PTB < 34 weeks.

CONCLUSION: A high serum PAPP-A (> 90th percentile) ruled out early-onset PE and PTB < 34 weeks. Unless other major risk factors for hypertensive disorders are present, these women should not be considered candidates for aspirin prophylaxis. Nevertheless, close monitoring of all TwP for adverse obstetric outcomes is still recommended.

PMID:38734998 | DOI:10.1007/s00404-024-07547-6

Electromagn Biol Med. 2024 May 12:1-8. doi: 10.1080/15368378.2024.2352429. Online ahead of print.

ABSTRACT

Biological effects of radio frequency electromagnetic radiation (RF-EMR) in the range of 900-1800 MHz emerging from the mobile phone were investigated and were found to influence the locomotor pattern when exposure was initiated from 1 hour post fertilization (hpf) in zebrafish embryos (ZE), Danio rerio. Mobile phones and other wireless devices offer tremendous advantages. However, on the flipside they are leading to an increased electromagnetic energy in the environment, an excess of which could be termed as electromagnetic pollution. Herein, we tried to understand the effects of RF-EMR emerging from the mobile phone, on the development and behavior of ZE, exposed to RF-EMR (specific absorption rate of 1.13 W/kg and 1800 MHz frequency) 1 hr daily, for 5 days. To understand if there could be any developmental stage-specific vulnerability to RF-EMR, the exposure was initiated at three different time points: 1hpf, 6hpf and 24hpf of ZE development. Observations revealed no significant changes in the survival rate, morphology, oxidative stress or cortisol levels. However, statistically significant variations were observed in the batch where exposure started at 1hpf, with respect to locomotion patterns (distance travelled: 659.1 ± 173.1 mm Vs 963.5 ± 200.4 mm), which could be correlated to anxiety-like behavior; along with a corresponding increase in yolk consumption (yolk sac area: 0.251 ± 0.019 mm² Vs 0.225 ± 0.018 mm²). Therefore, we conclude that RF-EMR exposure influences the organism maximally during the earliest stage of development, and we also believe that an increase in the time of exposure (corresponding to the patterns of current usage of mobile phones) might reveal added afflictions.

PMID:38734994 | DOI:10.1080/15368378.2024.2352429

Med Phys. 2024 May 12. doi: 10.1002/mp.17132. Online ahead of print.

ABSTRACT

BACKGROUND: In recent years, genetic algorithms have been applied in the field of nuclear technology design, producing superior optimization results compared to traditional methods. They can be employed in the design and optimization of beam shaping assemblies (BSA) BSA to obtain the desired neutron beams. But it should be noted that the direct combination of Monte Carlo methods with genetic algorithms requires a significant amount of computational resources and time.

PURPOSE: Design and optimize BSA more efficiently to achieve neutron beams that meet specified recommendations.

METHODS: We propose an approach of NSGA II with crucial variables which are identified by multivariate statistical techniques. This approach significantly reduces the problem sizes, thus reducing the time required for optimization. We illustrate this methodology using the example of BSA design for AB-BNCT.

RESULTS: The computational efficiency has tripled with crucial variables. By using NSGA II, we obtained optimized models conforming to both the new and old version IAEA BNCT guidelines through a single optimization process and subjected them to phantom analysis. The results demonstrate that models obtained through this method can meet the IAEA recommendations with deep advantage depth (AD) and high absorbed ratio (AR).

CONCLUSION: The genetic algorithm with crucial variables displays tremendous potential in addressing BSA optimization challenges.

PMID:38734991 | DOI:10.1002/mp.17132